A közép-keleti brutális hőség az egész világra hatással lesz

Attól függően, hogy a globális gazdaság milyen gyorsan korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, az ENSZ klímatudományi testülete arra figyelmeztetett, hogy ebben az évszázadban lesznek olyan időszakok, amikor az emberiség fele-kétharmada lesz kitéve „a szélsőséges hőség és páratartalom együttes hatása miatti életveszélyes éghajlati viszonyoknak”.

2020-ban világszerte több mint 430 millió ember volt kitéve extrém hőségnek, melyek a jövőben még gyakrabban fognak előfordulni és ennek terheit aránytalanul nagy mértékben fogják érezni a városi szegények a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia régióiban.

Shouro Dasgupta, az olaszországi Euro-Mediterrán Klímaváltozási Központ környezetvédelmi közgazdásza azt mondta, hogy a hőhullámok különösen megviseli majd azokat az embereket, akik a szabadban dolgoznak, olyan iparágakban, mint a mezőgazdaság és az építőipar.

„Indiában, Pakisztánban és Bangladesben rengeteg ember dolgozik ezekben az ágazatokban, így a hatások mögött meghúzódó egyenlőtlenség már most is jelentős” – mondta.

India – Kína után a világ második legnagyobb búzatermelője – a múlt héten tiltotta be a gabonaexportot, miután az ország északi részén a valaha volt legmelegebb márciusi időjárás veszélyezteti a termést. Emiatt – az oroszok ukrajnai inváziója miatt idén már így is mintegy 60 százalékkal megdrágult – a búza ára ismét felfelé ugrott.

Pakisztánban a hőmérséklet több hónapja 3 Celsius-fokkal magasabb az átlagosnál, ami állatállomány elvesztéséhez és a lakosság még nagyobb vízhiányhoz vezet.

A Szindh tartományban található Jacobabad városában 51 fok volt a múlt hétvégén, májusban az átlagos napi maximum 45 fok volt.

„Pakisztán az éghajlatváltozás által leginkább érintett 10 ország közé tartozik és a harmadik a vízhiány miatt leginkább kiszolgáltatott országok sorában” – mondta Sherry Rehman, az éghajlatváltozásért felelős szövetségi miniszter.

“A jelenlegi hőhullám csak rontott a helyzeten, ami a víz elérhetőségét illeti.”

Sardar Sarfraz szindhi meteorológiai főtiszt szerint a március volt Pakisztánban a legszárazabb hónap, az április pedig a legmelegebb az időjárási adatok jegyzésének kezdete óta.

A brit nemzeti meteorológiai szolgálat ezen a héten közzétett tanulmánya szerint az éghajlatváltozás több mint 100-szor valószínűbbé tette a rekordméretű hőhullámokat Északnyugat-Indiában és Pakisztánban.

Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy természetes körülmények között három évszázadonként egyszer fordulna ilyesmi elő, ma már valószínűbb, hogy három évente kerül sor ilyenre. A tanulmány azt is megállapította, hogy a jelenlegi klímaváltozási előrejelzések alapján a század végére minden évben szélsőséges hőhullámok lehetnek a régióban.

Dasgupta elmondta, hogy az ilyen hőhullámoknak „lépcsőzetes hatásaik” vannak szerte a világon, kezdve a kisebb mennyiségű élelmiszer-betakarítással.

“Az éghajlati sokkok hatással vannak a terméshozamokra, ami csökkenti a kínálatot a világpiacon és az országok ahelyett, hogy együttműködnének, elkezdenek maguknak tartalékolni” – mondta.

“Ez felnyomja az árakat, ami tovább csökkenti az emberek vásárlóerejét és fokozza az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát.”

India még a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy reméli, hogy pótolni tudja a világ két legnagyobb búzatermelőjének számító Oroszország és Ukrajna globális ellátásási hiányát, mielőtt az alacsonyabb hozamok miatt bejelentette volna az exporttilalmat.

Dasgupta azonban azt mondta, hogy már az ukrajnai háború és a világjárvány előtt is az „új éghajlati stressztényezők hatalmas nyomást gyakoroltak a globális élelmiszerláncra”.

„Legyen szó Madagaszkárról, Indiáról vagy több afrikai országról, ezt egy ideje látjuk – ez a hőhullámok és a szárazság kettős sokkja” – mondta.

A hőhullámok egészségügyi és gazdasági hatásai messze túlmutatnak az élelmiszerellátáson. Indiában az emelkedő hőmérsékletet az áram iránti kereslet megugrása kísérte, ami akut áramkimaradásokhoz vezetett és kérdéseket vetett fel az ország szénfüggőségével kapcsolatban.

Nidhi Singh, a németországi Leibniz Környezetgyógyászati Kutatóintézet posztdoktori kutatója, aki az indiai hőhullámok egészségre gyakorolt hatásait tanulmányozta, azt mondta, hogy az emelkedő hőmérséklet, a szegénység és a nem megfelelő infrastruktúra keveréke teremti meg a tökéletes vészhelyzetet.

A legtöbb alacsonyabb jövedelmű család nem fér hozzá hideg vízhez, légkondicionáláshoz és hűtőszekrényhez – ez potenciálisan halálos helyzet, különösen akkor, ha a szélsőséges hőmérséklet és a magas páratartalom párosulva „nedves izzó” kiugrásokat okoz.

Ez akadályozhatja az emberi test azon képességét, hogy izzadással lehűtse magát, ami azt jelenti, hogy néhány óra alatt még egészséges egyéneket is megölhet.

Singh elmondta, hogy még az alacsony páratartalmú hőség idején is különösen sebezhetőek az idős emberek, akiknek valamilyen alapbetegsége, például tüdő- vagy szívproblémái vannak. Nagyobb a kockázat olyan betegségeknek is, mint a hasmenés, amely évente több mint félmillió 5 év alatti gyermek halálát okozza.

“Amikor nincs hűtőszekrényed, romlott ételeket eszel, megbetegedsz és meghalsz” – mondta Singh.

Dasgupta elmondta, hogy a régióban a gazdálkodók egyre gyakrabban kapnak vesebetegséget, mivel nem tudnak elég vizet inni a nap folyamán. A női munkavállalókat ez méginkább érinti, mivel sok gazdaság nem biztosít tisztálkodási lehetőséget.

„És ezek a hatások csak fokozódni fognak, ahogy egyre több olyan hőhullám-eseményt jön, mint amilyen most Indiában és Pakisztánban van” – mondta.

Érdemes elolvasniA világ második legnagyobb gabonaexportőre megtiltotta a kivitelt – ebből globális éhínség lehet